Fényezési módok 2. Spotjavítás és új alkatrészek fényezése
Előző cikkünkben a műanyag és porlakkozott felületek fényezéséről írtunk, most pedig, cikk-sorozatunk befejező részében a spotjavításról ejtünk néhány szót. Emellett az új alkatrészek fényezését szeretnénk bővebben kifejteni.
A gépjárműiparban a kisebb sérülések és az új alkatrészek festése mindennapos feladatok, amelyek jelentős hatással lehetnek a jármű megjelenésére és értékére. A spotjavítás és az új alkatrészek fényezése két olyan eljárás, amelyeket a modern autójavító műhelyek gyakran alkalmaznak a sérülések kijavítására és az autók esztétikai minőségének megőrzésére.
Spotjavítás
A spotjavítás (helyi javítás) gyors és költséghatékony megoldást kínál kisebb sérülések javítására anélkül, hogy az egész alkatrészt újra kellene fényezni. Mivel egy korábbi cikkünkben már részletesen kifejtettük ezt a témát, most csak néhány szót ejtünk az elméleti alapokról.
A spotjavítás tehát egy hatékony és környezetbarát megoldás, amely lehetővé teszi kisebb sérülések gyors és költséghatékony javítását. Ennek a módszernek a fő előnyei közé tartozik az idő- és költséghatékonyság, mivel a munkavégzés ideje és költségei jelentősen csökkennek. Emellett környezetbarát is, hiszen kevesebb anyagot és erőforrást igényel, ami csökkenti a környezeti terhelést.
Különösen hasznos ez az eljárás kisebb felületi sérülések, mint például kavicsfelverődés, parkolási horzsolások és kisebb karcolások esetén. Azonban nagyobb felületek és súlyosabb sérülések javítására nem alkalmas.
Alkalmazásához speciális szerszámokra van szükség, mint például kis méretű csiszolóblokkok, HVLP pisztolyok és kisméretű polírozógépek. Emellett fontos a magas minőségű anyagok használata, mint a gyorsan száradó alapozók, festékek és lakkok, amelyek biztosítják a tartós és kifogástalan eredményt.
Új alkatrészek fényezése
Az új alkatrészek fényezése során az alapanyagok és a felületi előkészítés kiemelt fontosságúak. Az alkatrészek készülhetnek acélból, alumíniumból vagy műanyagból, és mindegyik típus különleges odafigyelést igényel. Bár az új alkatrészek gyakran rendelkeznek gyári alapozással, amely védelmet nyújt a szállítás során, azonban a végleges fényezés előtt csiszolásra és további alapozásra van szükség.
Erre a megfelelő tapadás és korrózióvédelem miatt van szükség. Az alapozás és csiszolás, sima egyenletes felületet biztosít és segít a festék tapadásának javításában, megelőzve a későbbi leválásokat. Az alapozók és töltőalapozók alkalmazása egyrészt eltünteti az esetlegesen fennmaradó pórusokat a kittelés után, másrészt hatékony korrózióvédelmet biztosít a fém felületek számára, ezáltal meghosszabbítva az alkatrész élettartamát.
Gyakorlati lépések
Mielőtt belekezdenénk a gyakorlati lépésekbe, fontos megérteni, hogy az előkészítési folyamat mennyire fontos szerepet játszik a fényezés minőségében. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az új alkatrészek fényezésének lépéseit, kezdve az anyagok kiválasztásától egészen a végső simításokig. Ezek a lépések biztosítják, hogy a végeredmény szép és tartós legyen, megőrizve a jármű eredeti megjelenését és védelmét.
1.Tisztítás és zsírtalanítás: Első lépésként zsírtalanítjuk a felületet zsírtalanító folyadékkal, hogy eltávolítsuk az olajos és zsíros szennyeződéseket.
2. Csiszolás: A gyári alapozást megcsiszoljuk gépi P320-400-ig csiszolópapírral, a nehezen hozzáférhető helyeken szivacsos csiszolót használunk. Ez biztosítja a felület egyenletességét és az alapozó vagy töltőalapozó tapadását.
3. Por és zsírtalanítás: Portalanítjuk és zsírtalanítjuk a felületet, így eltávolítjuk az összes szennyeződést és zsírt, hogy biztosítsuk az alapozó tapadását.4.Alapozás: Amennyiben csiszolás után a fémfelület is látszódik, abban az esetben korróziógátló tulajdonságokkal rendelkező alapozót hordunk fel a felületre. Ha nincs sérülés a felületen akkor ezt nedves eljárással alkalmazzuk. Ezzel csiszolási folyamatot hagyunk ki, így időt, energiát, azaz pénzt spórolhatunk meg.
5. Töltőalapozás: Abban az esetben, ha sérült a felület és kittelni kellett, akkor töltőalapozó használata szükséges. A töltőalapozót két rétegben vigyük fel, majd hagyjuk megszáradni. Infralámpával gyorsíthatjuk a száradást.
6. Csiszolás: A teljesen kikeményedett töltőalapozót finomabb (gépi P320-P400) csiszolópapírral csiszoljuk, a nehezen hozzáférhető helyeken pedig szivacsos csiszolóval. Ez biztosítja a felület simaságát és a festék tapadását.
7. Por és zsírtalanítás: Portalanítjuk és zsírtalanítjuk a felületet, így eltávolítjuk az összes szennyeződést és zsírt, hogy biztosítsuk a festék tapadását.
8. Festék felvitele: Beazonosítás és számítógép segítségével történő színbeállítás után megfelelő szórópisztollyal felvisszük az akril vagy bázis festéket az előkészített felületre. Az alkalmazott festéknek megfelelően választjuk meg a fedőrétegek számát. Általában 2-2,5 réteg.
9. Lakkozás: A festék száradása után 1,5 vagy 2 sor lakkréteg felhordása következik. Ez adja meg a felület UV védelmét és véd a karcoktól. Akril festék esetén lehet, de nem szükséges a lakkozás.
10. Polírozás: Abban az esetben, ha szemét került a lakkozás során a felületre, szükség lehet száradás után a felület felpolírozására.
Az új alkatrészek fényezése során az elméleti ismeretek és a precíz gyakorlati lépések egyaránt fontosak. A megfelelő előkészítéssel, alapozással és fényezéssel biztosítható a tartós és esztétikailag vonzó végeredmény.
Az autófényezés bonyolult és precíz munka, amely számos lépést és szakértelmet igényel. A különböző előkészítési és fényezési technikák – legyen szó karcolások javításáról, festékmaró folyadék által okozott sérülések kezeléséről, egyengetett alkatrészek javításáról, műanyag elemek fényezéséről vagy spotjavításról – mind különböző megközelítést igényelnek.
Bízunk abban, hogy cikk-sorozatunk segítségével sikerült bemutatnunk az előkészítés fontosságát és a fényezési módok sokszínűségét, ezzel segítve mind a szakembereket, mind az autótulajdonosokat a megfelelő eljárások kiválasztásában és alkalmazásában. A megfelelő fényezési módszerek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a járművek megőrizzék esztétikai és funkcionális értékeiket, miközben ellenállnak a mindennapi használat során fellépő kihívásoknak.